Nagy horderejű jogszabályról van szó, hiszen közvetve és közvetlenül közel négymillió társasházban lakó életkörülményeit határozza meg a társasházi törvény, aminek módosításáról már hónapok óta tartanak a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések. A törvényhozásig vezető utat munkaigényes, hosszadalmas szakmai-érdekképviseleti előkészítés keretezi, a részletszabályok kimunkálása több hónapig tart, de immár jó esély van rá, hogy a jövő év nyaráig a parlament elé kerüljön a törvénymódosítási csomag – tájékoztatta a Világgazdaságot Gyárfás Róbert, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke.
Öt éve már elindult, a TTOE érdemi és részletes javaslatot dolgozott ki az előző elnök, Bék Ágnes vezetésével, de akkor elakadt a 2003-ban elfogadott társasházi törvény aktualizálásának ügye, aminek az idén egyszerre, egymástól függetlenül látott neki az államigazgatás szakértői apparátusa és a TTOE társasházkezelőkkel és a társasházban lakók széles rétegével is folyamatosan egyeztetve.
Kiderült, hogy van fogadókészség az állam részéről az egyesület tényleges, gyakorlati tapasztalataira és kidolgozott javaslataira, így időközben konkretizálódott néhány terület, ami mindenképpen módosításra szorul.
Ezek egyike a meghatalmazások kérdése a közgyűlési döntéshozatalban.
Érdemes lenne szabályozni az egy embernek adható meghatalmazások számát és a meghatalmazások érvényességi időtartamát, sőt akár konkretizálni is azok tényleges tartalmát.
Nevezetesen azt, hogy a meghatalmazott mire szavazhat a meghatalmazó képviseletében.
Sokak számára ismerős helyzet, amikor a társasházi közgyűlésen 50–100, nagyobb közösségek esetén több száz meghívott tulajdonos közül csak páran jelennek meg, és ők a részvételi aránytól függetlenül határozatképes megismételt közgyűlésen fél órával később minden kérdésben dönthetnek.
Amikor bárki elektronikusan tudja kezelni a bankszámláját, az ügyfélkapun keresztül pedig szinte az összes hivatalos ügyét el tudja intézni, akkor a társasházi ügyek intézésébe is bele kell építeni a mai technológiák használatának lehetőségét.
Ezzel az írásbeli, illetve elektronikus úton való voksolás kérdésének szabályozására is utalt Gyárfás Róbert.
A szavazati arányok újragondolása is felmerült – tudtuk meg –, hogy mihez kell a 100 százalékos szavazati arány, és egyáltalán kell-e bármihez.
A másik sarkalatos kérdés a több lépcsőházas, illetve több épületből álló társasházak gazdálkodásának szabályozása, ami egyelőre rendkívül bonyolultan működik. Eljutott oda a társasházak gazdálkodása is, hogy igényli a részletszabályozást és a háttérjogszabályokkal való összehangolást, miután az egyre jelentősebb pénzforgalom egyre professzionálisabb gazdálkodást igényel – a nagy társasházak esetén gyakorlatilag kkv-szerű működés indokolt.
A közös képviselők számára szükséges alapvető szakmai ismeretek megszerzésére képzést indít a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.
A törvényességi felügyelet kérdése is nagyon fontos, ezt mindig a jegyző gyakorolja. A hozzáértés itt általában megvan, a kapacitások viszont rendkívül szűkösek, mert ezt pluszfeladatként kapták meg az érintettek. Még nagyobb probléma, hogy mindehhez jelenleg semmilyen szankcionálási lehetőséget és jogot nem ad a törvény.
Ugyanilyen nagy és hangsúlyos témakör a társasházkezelő és a közös képviselő tevékenységének szabályozása.
A közös képviselő lehet tulajdonos is, de a társasházkezelő csak akkor jogosult a társasház nevében eljárni és aláírni, ha közös képviselőnek is megválasztja a közgyűlés.
Az erre vonatkozó részletszabályozásra is szükség van, mert most keveredik, nem mindig világos a különbség és az azonosság, valamint az, hogy a közös képviselő természetes személy kell legyen – foglalta össze a TTOE elnöke a legfontosabb, változásra érett pontok összességét a VG-nek.
