Jó hír, hogy túlzónak bizonyultak a beharangozott, 30-40 százalékos közösköltség-növekedésről szóló jóslatok, a társasházak ugyanis – mint azt korábban megírtuk – jellemzően 15-20 százalékos emelésekről döntöttek.
A lehető legkisebb, csak a valóban szükséges mértékű közösköltség-emelésre törekedtek a társasházakban, a megélhetési költségek drasztikus drágulása, a 40-50 százalékos élelmiszer infláció ugyanis mindenkit sújtott, jelentősen meggyengítve a teherviselő képességet – fogalmazott a Világgazdaságnak Gyárfás Róbert, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke.
Az óvatos költségtervezésen túl sok társasház nyúl a megtakarításaihoz, van példa arra is, hogy ezekből finanszírozzák megemelkedett kiadásaikat. A tervezett és szükséges épületfelújítások közül egyre többet elhalasztanak, ami nagyon káros folyamat. Az enyhe tél rövid távon áldásos volt, mert nem szálltak el az energiaköltségek, de az el sem kezdett korszerűsítések visszaütnek majd.
Állami támogatási program nélkül egész biztos, hogy semmilyen előrelépés nem várható, ráadásul az idő előrehaladtával fogy a társasházak tartaléka, fogy az önerő
– figyelmeztetett a TTTOE elnöke.
A meglévő megtakarításokat mielőbb mozgósítani kellene, egyúttal hitelképessebbé tenni a társasházakat, hogy a ketyegő rezsibombát hatástalanítani lehessen.
Reálisan 15-20 százalékos közösköltség-emelés következhet az idén a hazai társasházak zömében, miután drágult a katából kikerült vállalkozók szolgáltatási díja is. Súlyos probléma és a felújítások elodázásához vezet a hitelkamatok megugrása, valamint az anyagköltségek, a munkadíjak drágulása. A társasházi törvény módosítása viszont még mindig várat magára.
Az állami támogatások elvételével 2018-ban befagyott lakás takarékpénztári piac nyomán nagy űr maradt, az OTP a múlt hónapban elindított egy saját konstrukciójú LTP-t, saját forrásaiból biztosítva prémiumot a banknál megtakarítóknak, amellyel a társasházak is élhetnek. Piaci hírek szerint más bank is készül megjelenni a piacon lakástakarékpénztári konstrukcióval.
Mindezek nagyon kellenek egy működő társasház felújítási programhoz, amiből az állami részvétel nem hiányozhat
– hangsúlyozta Gyárfás Róbert.
Friss fejlemény, hogy a 146/2003. (IV. 27.) számú kormányrendeletben – amely a veszélyhelyzet idejére határoz meg egyes szervezetek működésére vonatkozóan is speciális szabályokat – önálló pont a társasházak működése. Eszerint a
a társasházi közgyűléseken személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon gyakorolhatják jogaikat,
azaz szavazhatnak. A TTOE elnöke a hétvégén megjelent, már hatályba lépett szabályozásra azt mondta, hogy rendkívül fontos kérdést érint, a döntéshozatal korszerűsítését, de gyakorlatilag nem mennek vele most semmire, mert
számos részletkérdés szabályozatlan, ráadásul a társasházaknak még az szmsz-t is módosítaniuk kell.
A május 31-ig kötelezően megtartandó éves közgyűlések egy része pedig már lezajlott, ami még hátravan, ott sem lesz már idő előkészíteni a szervezeti és működési szabályzat módosítását. Ami azonban még ennél is fontosabb kérdés, hogy
nem tudni, milyen módon és formában lehet a technikai feltételeket biztosítani, hogyan lehet hitelt érdemlően azonosítani az új módon szavazókat, és mindenekelőtt, mi számít elektronikus útnak: a telefon, az SMS, az e-mail, vagy a videóhívás, online közgyűlés esetleg.
Ráadásul amennyiben a veszélyhelyzethez kapcsolódik az újfajta szavazási lehetőség, az idén májusi közgyűlésekre felkészülni már nincs elég idő. A költséges és időigényes felkészüléssel a társasházi döntéseket ugyanakkor hatékonyabbá, gyorsabbá és szélesebb körűvé kellene tenni mielőbb. Erre – mint azt a szakmai egyesület elnöke leszögezte – az elkerülhetetlen felújítások és az folyamat menedzselése, valamint minden egyéb közös ügy jó apropót és megfelelő indokot szolgáltat. Forrás: vg.hu
